A táncterápia áldásos hatása
Önismeret, stresszoldás, testtudat fejlesztés, önmegbecsűlés megerősítése, stb. – és sorolhatnánk tovább a táncterápia poitív hatásait.
A folytatásban Lilla(37) történetét mutatjuk be, aki önismereti célból indult el a táncterápiás csoportban. Menet közben kiderült, hogy párjával fogantatási problémákkal küzdenek. A 2,5 éves program végén, egy hónappal az inszemináció előtt megfogant a várva várt baba – otthon, ágyban, párnák közt.
Lilla: Önismereti célból, illetve az apámmal és úgy általában a férfiakkal való kapcsolatomon szerettem volna dolgozni. Ezért jelentkeztem a táncterápiás csoportba. Ez egy hosszú, 250 órás, két és fél éves csoport volt, nagyon sokat adott nekem. Már a csoport előtt próbálkoztunk a teherbe eséssel, de úgy kb. egy éve tartott a csoport, amikor elkezdtünk a meddőségi centrumba járni kivizsgálásra. Ez elég nehéz volt, eleinte petesejt-érlelő gyógyszereket kaptam, tüszőrepesztő injekciót és otthon kellett az adott időpontban szeretkezni, később pedig volt egy laparoszkópos műtétem endometriózis gyanú miatt.
Nem szükséges a tánctudás
A módszer többféle módon hat: segít átgondolni, megérteni saját működésmódunkat, de a valódi változáshoz gyakran kevés a megértés. A táncterápia emellett a szavakkal ki nem fejezhető érzések, emlékek élményszerű átdolgozása révén is formálja tapasztalatainkat: a csoportos táncterápia a testtudati gyakorlatokat és a mozgásimprovizáció gyógyító hatását kapcsolja össze a csoportterápia eszközeivel.
Lilla: A legfontosabb és legnehezebben megfogalmazható része az élményeimnek, hogy kapcsolatba kerültem a testemmel, sokkal jobban otthon érzem magamat benne, tudatosabban működöm, jobban is szeretem a testemet. Sok meddő nővel megismerkedtem a procedúra során, és úgy vettem észre, többen haragudni kezdenek a testükre, mert nem úgy működik, ahogy szeretnék. Adatok, laboreredmények formájában beszélnek róla, meg mindenféle értelmetlen fogyókúrákkal sanyargatják és megadózis vitaminokkal tömik magukat, szóval nincsenek barátságban önmagukkal. Nekem nem volt ez az érzésem, végig szerettem magam, jól bántam magammal, ha lehet ilyet mondani. Emiatt sokkal kevésbé viselt meg az egész, még a műtétet is jól vettem. Mondjuk úgy összességében is kevésbé voltam stresszes, ideges, amikor a csoportra jártam. Nem azt mondom, hogy nem húztam fel magam a munkahelyemen meg nem voltak gondjaim, de voltak, hanem valahogy kiegyensúlyozottabban vettem azokat is.
Még táncolni sem kell tudni?
A mozgás- és táncterápiák kifejlesztői között ugyan balett-táncosokat is találunk, de a terápiás alkalmakon mégsem kifejezetten táncolnak, hanem inkább szabadon mozognak vagy instrukciók mentén improvizálnak. Ezekhez a feladatokhoz semmiféle ügyesség, sportosság vagy előzetes tánctudás nem szükséges.
De mégis, mit csinálnak pontosan?
„Az a tapasztalatunk, hogy leírás alapján nagyon nehéz elképzelni, mi is történik egy-egy mozgásterápiás alkalmon, hiszen a nem verbális, vagyis szavakkal nem kifejezhető hatásokat elmagyarázni sem tudjuk. Ezért szükséges némi kalandvágy, nyitottság a résztvevők oldaláról” – magyarázza dr. Polgár Patrícia.
„Egy-egy alkalom felépítése hasonló: a csoport mindig beszélgetéssel indít, ezt követi a mozgásos rész, amelynek az elején a testtudati munka során figyelmünket fokozottan testi működéseinkre irányítjuk. Ezáltal a csoportvezetők instrukciói révén egyfajta meditatív állapot érhető el, és ebben az érzékeny állapotban folytatjuk a páros, egyéni vagy csoportos mozgásimprovizációs feladatokkal, a feladatokat mindig a csoport aktuális állapotához igazítva. Minden alkalmat beszélgetéssel zárunk, az élményeket ugyanis kevés átélni: a szóbeli feldolgozás révén válnak továbbvihetővé, hatásossá.”
Úgy tűnik, a teremben átszellemült arccal nyújtózkodó résztvevők valóban befelé, a mozgásukra, esetleg egymásra figyelnek. Néhány páros mozgása mintha valamilyen téma köré szerveződne – támaszt keresnek, támaszt nyújtanak egymásnak, segítik, vagy éppen akadályozzák egymás mozgását. Hogy pontosan mi zajlik bennük eközben, a kívülálló számára titok marad. Egy részét talán képesek lesznek megfogalmazni a záró beszélgetés során, más részüket testi benyomások, emlékek formájában viszik tovább.
Lilla: Kiderült, hogy mindig gyengének, másodrendűnek tartom a nőket (hiába, hogy én is az vagyok), és ez sok feladatban visszaköszönt, volt például, amikor két lány vitt át a terem túlsó felébe a vállukra emelve, vagy amikor egy másik lány támasz adásával segítette a mozgásomat – nehéz ezeket szavakban megfogalmazni, de valahogy többre tartom a nőket az ilyen élmények nyomán. Aztán volt több olyan gyakorlat, amikor a középpontunkat kellett érzékelni, vagyis kb azt a részt, ahol a méhem van, az is meglepő volt, mennyire nem tudtam érzékelni először. Később meg már igen. Valahogy mintha a női részemtől kicsit el lettem volna zárva, mert nem tartottam azt sokra, és itt ez helyrejött volna.
Tánccal a meddőség ellen
A testre és lélekre ható pszichoterápiák egyik legtipikusabb példája a mozgás- és táncterápia, amely jellemzően csoportos formában zajlik, beszélgetésekből és relaxációs-mozgásimprovizációs feladatokból áll. Dr. Polgár Patrícia és Bársony Krisztina mozgás- és táncterápiás csoportvezetők kifejezetten meddőségi kivizsgálás és kezelés alatt álló nőknek indítanak táncterápiás csoportokat.
Lilla: A 2,5 év közben félúton egy csoporttagunk áldott állapotba került és meg is született a kislánya, és nagyon jó volt ezt végigélni vele. Persze mindenféle érzés volt bennem, irigység is, de ezeket mind át lehetett dolgozni és ki lehetett fejezni a tánccal. És attól, hogy az elejétől a végéig láttam a társam várandóságát, tényleg kéthetente sok mozgásos feladatban is együtt voltunk, valahogy közelebbivé, elérhetőbbé, kevésbé idegenné és félelmetessé vált maga a terhesség, szülés is.
Dr. Polgár Patrícia: Úgy gondoljuk, a mozgás- és táncterápia olyan módszer, amelyből a teherbeesési nehézségekkel küzdő nők nagyon sokat profitálhatnak, hiszen mind a csoport támogató ereje, mind a body-mind koncepció, azaz a testre és lélekre való együttes hatás megvalósul.
Lilla: Júniusban ért véget a csoport és augusztusban lett pozitív a tesztem. Ja, és mindez úgy, hogy szeptemberben kezdtük volna az inszeminációt, augusztusban nyári szünet volt a meddőségi centrumban, és egy sima időzített szeretkezéssel lett a baba, otthon, ágyban, párnák közt. És még egy dolog, ami nekem nagyon fontos volt: iszonyú sokat segített a csoportban tanult testi tudatosság a vajúdásnál ás a szülésnél. Kiegyensúlyozott Nő és Anya lettem!
Forrás: Dr. Polgár Patrícia
Kommentek